Tudod-e, miért baj az, ha nem takarítod a kazánodat?

Lássuk, hogyan bánhatunk el egy újabb veszélyes pénzelszívó szörnyeteggel!

A tűzoldali lerakódások jelentős mértékben csökkentik a kazán hatásfokát. Gondoljunk csak bele: tulajdonképpen egy hőszigetelő réteg akadályozza meg a hőcserét, így ahelyett, hogy a vizet melegítené a kazán, csak pöfékeli ki a meleget a kéményen. A lerakódások ezen kívül fokozzák a környezetszennyező anyagok emisszióját és egyben baleseti veszélyt is jelentenek. Megteremtik továbbá a magas hőmérsékleti és az alacsony hőmérsékleti korrózió kialakulásának a feltételeit. A tisztán tartott kazán tehát lassabban amortizálódik.

A tüzelőanyagok hamutartalma a rossz minőségű barnaszénnél 40%-ig is terjedhet. A hamu olyan problematikus elemeket tartalmaz, mint pl. Na, K, Ni, Fe, V, SI, S-, melyek az égés folyamán alacsony olvadáspontú gusztustalan maszlagokat alkotnak , melyek megolvadva, majd megdermedve rendkívül nehezen eltávolítható lerakódásokat képeznek a tüzelőberendezések részein, valamint a füstjáratokban és a kéményekben is.

A tüzeléstechnikával fogalakozó szakirodalom a szóban forgó lerakódások kialakulását egyértelműen hátrányos jelenségnek tartja és a lerakódások eltávolítására, ill. kialakulásának megakadályozására különböző mechanikai módszereket, eljárásokat, valamint adalékanyagokat ismeretet. Az ismert megoldások 3 fő csoportra oszthatók, melyek a következők:

• Mechanikai módszerek: ilyenek a drótkorongozás, drótkefézés, kaparás, vésés, gőzzel és vízzel főleg nagy nyomással történő levezetés.
• Vegyszerekkel történő tisztítás: lényege – a tüzelőberendezés tisztítandó felületeire a lerakódásokat a felületről eltávolítani képes anyagokat – vegyszereket – juttatnak, majd a feloldott lerakódásokat egy önmagában ismert eljárással eltávolítják.
• A tüzelőanyaghoz valamilyen adalékanyag társítás: amelynek lényege, hogy vagy a tüzelőanyaggal együtt (pl. brikettálva), vagy azzal egy időben a tűztérbe juttatják a megfelelő adalékanyagot és így végzik a tüzelést. Előnye az előző módszerekkel szemben, hogy a tisztítás folyamatosan történik, azaz a tisztítás időtartamára nem kell a tüzelőberendezéseket leállítani. Nincs a leállításból, felfűtésből származó energiaveszteség. Az adalékanyagok alkalmazásával végzett tisztítás nem munkaidő és költségigényes karbantartási folyamat.

A fenti, régebb óta ismert megoldások esetében egy adott készítmény alkalmazhatósága a tüzelőanyagtól függ, illetőleg a készítmény csak meghatározott helyek - pl. tüzelőberendezések tűzoldalának - tisztítására szolgál. A készítmények ugyanakkor a SO₂ és SO₃ átalakulási reakció megszűntetésére vagy csökkentésére nem képesek.

A KONIX égésjavító olyan adalékanyag kompozíció, amely kifejezetten tüzelőberendezések, kémények, füstjáratok, hővisszanyerő berendezések tisztítására lett kifejlesztve. A többi hasonló anyaggal szembeni legfontosabb előnye, hogy mindenféle tüzelőberendezésben és valamennyi típusú tüzelőanyaggal történő tüzelés esetén egyaránt alkalmazható. A régebbi típusú adalékanyagoknál jobban valósítja meg a tüzelőberendezések, füstjáratok, hővisszanyerő berendezések, sőt még a tisztítás szempontjából külön műszaki problémát jelentő kémények tisztítását is.

  És hogyan végzi a KONIX a tisztítást?   Köszönöm, már nagyjából értem.

Eredményes hatását szakértői mérések bizonyították. Egyértelműen megállapították, hogy használata esetén kedvezően változnak meg a mérhető tüzeléstechnikai paraméterek. A KONIX-szal tisztított jó huzatú tüzelőberendezéssel 3-5% tüzelőanyag is megtakarítható. Használatával a gyenge minőségű, alacsony kalóriájú szenek is jó hatásfokkal égethetők el. A vegyszer alkalmazásával járó többletköltség így szinte azonnal megtérül.

A KONIX adalékanyag kompozíció egyesíti a különböző típusú tűztéri adalékanyagok előnyös tulajdonságát:

• égést elősegítő katalitikus hatása miatt csökkenti a légfelesleget;
• az alacsonyabb olvadáspontú hamuösszetevőket magasabb olvadáspontú összetevőkre alakítja át, ezzel megszünteti a letapadási képességet és letapadást;
• csökkenti a kazánsalak összesülési szilárdságát, lehetővé téve ugyanakkor a könnyebb eltávolítást, melynek következménye, hogy alkalmazásával kevesebb koromlefúvató gőz szükséges;
• gátolja a SO₂ - SO₃ oxidációs folyamatot, ezáltal mind a magas, mind az alacsony hőmérsékleti korróziót csökkenti.

Felhasználása pofonegyszerű

A KONIX adalékanyagot a tüzelőanyaggal együtt vagy azzal egy időben a tűztérbe juttatjuk és így végezzük a tüzelést. Mennyiségi alkalmazása a tüzelőberendezések szennyezettségétől függően a következő:

• nagyon szennyezett tüzelőberendezés esetén a tüzelést 3-4 kg KONIX / 1 tonna szén tüzelőanyaggal kell végrehajtani. A lerakódások fellazulása 3-4 nap után már jelentkezik.
• közepesen szennyezett tüzelőberendezés esetén a tüzelést 1-2 kg KONIX / 1 tonna szén tüzelőanyaggal kell végrehajtani. A lerakódások fellazulása 2-3 nap után már jelentkezik.
• alig vagy gyengén szennyezett tüzelőberendezés esetén a javasolt adalékanyag mennyisége 0,5-1 kg KONIX / 1 tonna szén. Ez a mennyiség megfelel a tiszta tüzelőberendezések folyamatos üzemeltetésének mennyiségével.